Edzés- és túraútvonal ajánlat gyanánt végigkalauzolnám az olvasót az eredeti, klasszikus Kínok Kínja versenypályán, annak reményében, hogy talán egyszer még versenyezhetünk ezen a körön újra.
Május negyedikén, szombaton hajnalban felkeltem, ami még híja volt a felszerelésnek, azt összeszedtem és nekivágtam Mezőtúr kihalt utcáinak, hogy valami reggeli elemózsiát szerezzek...
A kerékpárosok túlnyomó többségének a „Mátra” szó hallatán, az ország legmagasabb hegycsúcsa juthat az eszébe. Azok számára viszont, akiket érdekel a magyar kerékpárgyártás, egy letűnt korszak kerékpártípusa ugrik be…
A korábbi cikkek elméleti hátterét most konkrét példákkal egészíteném ki. Az első versenyeken már több országban túl vannak, így most már egyértelműen látszik, hogy ki, milyen technikát fog idén használni.
Mezőtúron, 2013. április utolsó vasárnapján a kerekezés szerelmesei ismét birtokba vehették egy napra az aszfaltot....
Biztos, hogy nem éppen a könnyű szerelhetősége miatt szeretnivaló a szingós rendszer... Vagy ragasztani nem is olyan nehéz?
Abban a kitüntetésben részesültem, hogy míg „mások” a Paris-Roubaix-n kínlódtak, addig a „világ legjobb kerékpárján” mentem egy hegyecskényit fel-le.
Az úgy történt, hogy szerettem volna egy igazi versenybiciklit. Kamasz voltam és a postásként eltöltött nyári munkám alatt megszerzett jövedelmemből ugyan vettem magamnak egy Csepelt, de az nem volt az igazi...
„Az ember, aki mindig kint alszik, ahelyett, hogy a házban feküdne” ezúttal hazafelé veszi az irányt. Közben sor kerül némi muzulmán imázsépítésre, majd a főhős majdnem filmsztár lesz – aztán mégsem...